  |
"Testben élünk" A Konferencia védnökei: Dr. Kiss-Rigó László, megyéspüspök; Dr. Jakubinyi György, érsek; Prof Dr. Joachim Gnilka, Prof. Dr. Fodor György, a PPKE rektora A téma: „Testben élünk” XVI. Benedek „Deus Caritas est” kezdetű körlevelében (2005. december 25.) beszél a szeretet fogalmának zűrzavaráról és a testhez fűződő szeretetről. Az éroszról is szól, aminek hiánya miatt Nietzsche elítélte a kereszténységet. A pápa kijelenti: „Manapság sokszor testellenességgel vádolják a korábbi kereszténységet, és ilyen hajlandóságok mindig is voltak.” Amikor ennek a kritikának az igazságtartalmát vizsgáljuk, nem szabad elfelednünk, hogy a mai közbeszéd különös nézeteket vall az ember testéről és magáról a testkultúráról is. Ezért általában testellenesnek képzelik el a vallásokat, különösen a kereszténységet. Sokan úgy vélik, hogy a Biblia is eleve testellenes, és a lélek egyoldalú felértékelése miatt lenézi az emberi testet. Ennél azonban sokkal összetettebb a kérdés. A test és a lélek fogalmának merev szétválasztása ugyanis a görög filozófián keresztül került bele a keresztény teológiába, és a test halála és a lélek örök élete tan is ennek a következménye. A Biblia a testre ugyanis két különböző szót használ, másként nevezi az élettelen testet, mindössze húsnak tartva, és másként az életet hordozó testet, amelynek pszichikus funkciókat is tulajdonít. A zsidó szövegek a test nélkül nem tudják elképzelni az embert, sokat beszélnek a test és a lélek kölcsönhatásáról, ezért a halál utáni létet árnyszerű létnek tartják. Amikor az újszövetségi szövegek lélekről beszélnek, azt mindig az ember szellemi szférájának irányultságával kapcsolják össze. Ha a lélek az Isten felé irányul, akkor szent lélekről, ha pusztító jellegű, akkor démonokról beszélnek. Az isteni rész az emberben az Isten „lehelete” (Ter 2,7) nemcsak élővé teszi a testet, hanem meg is szenteli azt. (Jób 8,19; Zsolt 103,14; Ez 37,5-10). A témát a keresztény egyházban legmélyrehatóbban Pál apostol fejtette ki. Amikor a test uralmáról beszélt (1Kor 15,44-49; Gal 4,13; Róm 7,24; 8,5-8) akkor az ember ösztönös, önpusztító dimenzióiról, amikor pedig a lélek gyümölcseiről (Gal 5,19-22) akkor az egész testi-lelki ember pozitív irányultságáról szólt. Az evangéliumok Jézusnak nem csak a lelkéről beszéltek, hanem testi megnyilvánulását is leírták, sőt azt tartották nagyra, hogy benne az Isten Igéje hús-vér emberré lett (Jn 1,14). Ezért kell a kereszténynek gondoznia a testét, amely a feltámadáskor teljesedik ki. Mert nem csak a lélek, hanem a test is feltámad a keresztény elképzelés szerint. A test ellen elkövetett bűnöket azért ítéli meg súlyosabban Pál, mert azok a testi károsodás miatt az ember személyiségében mélyebb nyomot hagynak. Sőt, amikor a keresztény közösség egységét akarja leírni Pál, akkor is sajátos értelemben használja a test fogalmat, miszerint az egyháznak is Krisztus testévé kell válnia. Ezen kulturálisan is izgalmas téma köré rendeződnek az idei Nemzetközi Biblikus Konferencia előadásai. Neves előadók A XXII. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciára az előadók Prágából, Budapestről, Tsukubából (Japán), Bécsből, Münchenből, Leuvenből, Zágrábból, Kolozsvárról, Győrből és Gyulafehérvárról érkeznek, jól reprezentálva nem csak a Kárpát-medencei magyar, hanem az európai és ázsiai biblikusokat is. A konferencia kiemelkedő előadója a nemzetközi szaktekintély, Joachim Gnilka müncheni professzor, a pápai biblikus bizottság tagja, konferenciánk lelkes támogatója. Joachim Gnilka, akinek számos könyvét fordították magyarra is, díjat alapított és ezt a díjat először Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek ítélte oda a nemzetközi zsűri. Érsek úr ugyanis akkor is magas szinten művelte a bibliatudományt, amikor még csak álnéven jelenhetett meg műve, a Prédikátor könyvének magyarázata „Minden hiábavalóság” címmel; és akkor is támogatta a szegedi konferenciát, amikor még a teológusok magyar határokon átnyúló kapcsolatát nem szívesen látta a hatalom. A konferencia történetéről Az elmúlt 22 évben 3105-en voltak kíváncsiak összejövetelünkre, 230 előadást hallgatunk meg, 20 kötetet jelentettünk meg a konferencia előadásaiból. Az eddigi összes előadó közel fele, 114 professzor érkezett külföldről, minden neves határainkon túli magyar biblikusnak lehetőséget adtunk az előadásra és a publikálásra, hogy a hazai közönség is megismerje őket. Az előadások szövegét tartalmazó köteteket pedig a kisebbségi magyar területekre is eljuttattuk. Konferenciánkat előbb Valentiny Géza Bécsben élő prelátus, majd a Magyar Katolikus Püspöki Kar, ezt követően Gyulay Endre püspök, később magánadományok, többek között a szegedi Rotary Klub is támogatta, most pedig Dr. Kiss-Rigó László püspök és a GFHF támogatja. Így vált lehetővé, hogy felekezeti hovatartozástól függetlenül, minden keresztény felsőoktatási intézmény előadója bekapcsolódhatott a tudományos eszmecserénkbe. Meghívó a Gnilka-díj átadására Az idei konferenciára és a Joachim Gnilka-díj átadására (szeptember 10.) az egész magyar egyházi felsőoktatás vezetőit várjuk, így adózva tisztelettel a konferencia támogatóinak és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek évtizedes erőfeszítéseinek. Tisztelettel hívok és várok minden érdeklődőt, aki a kultúra mellőzhetetlen részének tartja a vallást, és Európa szellemi gyökerét a zsidó-keresztény kultúrához köti.
További információ és a jelentkezési lap megtalálható az interneten: http://www.congresstravel.hu/biblikus2010 Jelentkezés e-mailben: benyik@gfhf.hu
Sajtóinformáció: Bartucz Katalin, mobil: 20/378-1153, e-mail: bartucz.katalin @ szeged-csanad.hu
ELŐADÓK
Tudományos információk: Dr. Benyik György (Gál Ferenc Hittudományi Főiskola) E-mail: benyik@gfhf.hu |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Készítette: I-Design Studio
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
