GYAkran Ismétlődő Kérdések

Milyen dokumentumok szükségesek a nyelvvizsgához?

A nyelvvizsgához a vizsgázónak személyazonosításra alkalmas arcképes igazolványt kell magával hoznia. Ennek hiánya esetén a vizsgázó a vizsgacselekményt nem kezdheti meg és a termet a vizsga megkezdéséig el kell hagynia. A felügyelő tanároknak illetőleg a szóbeli vizsgán vizsgáztató tanároknak jogszabályi kötelezettsége ellenőrizni hitelt érdemlő dokumentum alapján a vizsgázó személyazonosságát a visszaélések kiszűrésére. Személyazonosításra alkalmas fényképes igazolványok a következők: személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány, diákigazolvány.  

Milyen jellegű feladatokkal találkozhatok az írásbeli vizsgán?

Az írásbeli feladatok esetében alapfokon nem kell magyarról idegen nyelvre, valamint idegen nyelvről magyarra fordítani, és nincs teszt sem, mivel úgy ítéltük meg, hogy e feladattípusok megoldása indokolatlan nehézséget okozhatnak alapfokú vizsgázóinknak, s nem illeszkedne a már elsajátított nyelvi készségeikhez. Van viszont olvasott szöveg értése magyar nyelvű feladatlappal, és idegen nyelvű szöveg összefoglalása magyarul. Ugyancsak része az írásbeli alapfokú vizsgának a levélírási feladat, de itt a vizsgázónak mindössze egy egyszerű, köznapi szituációkban gyakrabban előforduló kommunikációs helyzetet kell megoldania. Középfokon az olvasott szöveg értésén túl már van fordítási feladat idegen nyelvről magyarra, de a magyar nyelvű szöveget nem kell fordítani, hanem össze kell foglalni az adott nyelven. Végül kisebb fogalmazást is kell írni megadott szempontok alapján. Felsőfokon van teszt, és a fordítási-, illetve szöveg-összefoglalási feladat mellett a fogalmazást felváltja az esszé jellegű szöveg alkotása, mely a szövegalkotás magasabb és bonyolultabb szintjét kívánja meg a vizsgázótól, a középfoknál hosszabb terjedelemben.

Mire számíthatok az írásbeli vizsgán?

A vizsga szóbeli részében mindhárom szinten szerepel hallás utáni értés gépi hang alapján. Alap- és középfokon ezt követi a beszélgetés személyes témákról, beszélgetés kép alapján, valamint a helyzetmegoldás (szituáció) feladattípusa. A szintezés követelményének megfelelően azonban a vizsgázónak magasabb szinten igényesebben, választékosabban és komplexebb módon kell megfogalmaznia mondandóját. Példa: alapfokon a vizsgázónak csak a képet kell leírnia, középfokon már elvárjuk, hogy önállóan fejtse ki gondolatait a képhez kapcsolódó témáról. Felsőfokon a vizsgázó két szakmai téma közül választ, és az egyiket részletesen ki kell fejtenie. Új feladattípusként jelentkezik felsőfokon a hallott magyar nyelvű szöveg összefoglalása idegen nyelven.

Letehetem külön a nyelvvizsga szóbeli (A) vagy írásbeli (B) részét?

A vizsgarendszerben részvizsga-bizonyítvány is szerezhető. Az "A" és a "B" vizsga, azaz a szóbeli és az írásbeli vizsga külön-külön, eltérő időpontban is letehető.

Párosítható a máshol megszerzett szóbeli (A) vagy írásbeli (B) vizsga a Theolingua nyelvvizsgával?

Bármely más – általános – nyelvvizsga részvizsgája (szóbeli vagy írásbeli) párosítható a Theolingua szaknyelvi vizsgával, tehát letehető pl. a sikeres ITK írásbeli után Theolingua szóbeli, és a  kettő együtt kiadja a C típusú nyelvvizsgát.